Kortárs Kereső: Frenyó Júlia

A Kortárs Kereső a hazai feltörekvő tehetségek bemutatásával foglalkozik, akik aztán hétről hétre egymásnak adják a bemutatkozás lehetőségét.


“…megadtam magam a fejemben és lelkemben kavargó képek ostromának.”

kk_frenyojulia_portfolio21

 

 

KultOn.hu: Hogyan lett belőled festőművész?

Frenyó Júlia: 16 éves koromban két utat láttam magam előtt, vagy bölcsészkarra menni, vagy festőre. Fel  is vettem a magyar faktot, és rajzolni kezdtem a Budai Rajziskolában, és aztán úgy döntöttem, hogy festőre megyek, megadtam magam a fejemben és lelkemben kavargó képek ostromának. Jelentkeztem a képzőre és felvettek, még egy verset is szavaltam, és úgy érzem mai napig is közel áll hozzám az irodalom, meg a képzőművészet és az irodalom kapcsolata, meg persze a zene is eképpen.

et in arcadia ego 2015 olaj vászon 200x160

F. J.: Et in arcadia ego (2015; olaj, vászon; 200×160)

KultOn.hu: Van kedvenc témád?

F. J.: Konkrétan témát nem igen tudok mondani, inkább hangulatok jutnak eszembe, de párat  felsorolok. Szeretem a sűrítéseket, az embereket, az elmúlást, újjászületést, az arcokat, figurálisat és absztaktot egyaránt, a brutalitás, atonalitás, irónia, groteszk, abszurd, önkívület, spontaneitás, a zenét megjeleníteni, a hangulatokat, a belső kivetüléseket a vászonra, ezek mind nagyon érdekelnek, de alapvetően minden érdekel, sok mindent megmozgat és még jómagam is változom, egyszer ilyet, máskor olyat festek. A kollázsokat, a montázsokat és az assamblage-okat is szeretem, valamint barkácsolni tárgyakat.

rebirth

F. J.: Rebirth

KultOn.hu: Miből merítesz inspirációt? Vannak kedvenceid?

F. J.: Azt hiszem, leginkább önmagamból, s legfeljebb használok külső segítséget, fotót vagy beállítást, ha valami olyasmi lenne, amit nem tudnék anélkül megoldani. Emlékszem 17 éves korom körül festettem egy drámai tájképet (mint belső táj) és egy-két tanári konzultáció után konfrontálódtam, vagyis kaptam egy olyan visszajelzést, mely később tudatosult, hogy ez akárhogy is egy úgymond tájképet ábrázol, nem a szó valóságos értelmében, nem realistán, hanem oly módon, hogy a külső motívum is csak egy kivetülési ürügy.

Anyám olaj, vászon 2014

F. J.: Anyám (olaj, vászon; 2014)

KultOn.hu: Melyik munkádra vagy eddig a legbüszkébb?

F. J.: A  Péntek délben című munkára vagyok eddig a legbüszkébb, tavaly indultam OMDK-n ezzel, különhelyezést értem el vele, amitől nem ismert meg a világ, de kaptam némi pénzt, amit akkor küldtek ki a számlámra, amikor stoppoltunk, és kihúzott minket a bajból – persze most ironikus voltam.

Az volt az első nagyobb lélegzetvételű munkám, és elég összeszedettnek bizonyul, egyszerre tudatos és tudattalan, egyszerre valóságos és elrugaszkodott, de elég sokat lehetne róla beszélni, nem is vágok bele, nagyobb falat.

Péntek délben 150x120 2014 olaj, vászon világosabb

F. J.: Péntek délben (olaj, vászon; 150×120; 2014)

KultOn.hu: Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást a festészetben?

F. J.: Az, hogy az embereket emberszerűen ábrázoljam. Néha úgy elszabadul a kezem és a fantáziám, hogy egészen furcsa lények születnek belőlük, ami bizonyos környezetben nem mindig tesz jót egy képnek. Mesterem egyik mondata sokszor eszembe jut, hogy ha valami konkrét, akkor legyen konkrét, ha meg nem az, akkor legyen teljesen az ellenkezője. Ez most hülyén hangozhat, de szerintem elég jól megfogja a lényeget. Ne legyen kicsit ilyen, kicsit olyan, kicsit ebből kicsit abból. Ha pl. káosz, akkor legyen teljesen káosz, éljük át teljesen a káoszt, ha rend, legyen rend, ha figuratív, legyen emberszerű, és a többi és a többi.

laeégjae

F. J.: Laeégjae

+1 Ki legyen a következő “Kortárs Kereső” vendége és miért?

F. J.: Hegedűs Gyöngyi, aka Nasztaszja Filippovna, mert remek verseket ír.


Korábbi kortársak: